ADATOK ÉS RÖVID LEÍRÁS
Kozma Alexandra Victoria
Kötéltánc
2026
akril, vegyes technika, vászon
40 × 40 cm
A Szív Útjai Kollekció darabja
A Kötéltánc a korlátozottság és a belső szabadság közötti feszültséget vizsgálja. A festményen megjelenő valódi fonalak egyszerre jelentenek tartást és határvonalat: olyan struktúrát, amelyen egyensúlyozni kell, miközben el is választ attól a tágasabb lehetőségtértől, amelyet belül már érzékelek.
A jobb oldalon kirajzolódó alak számomra egy szabadabb, korlátlanabb tudatállapotot jelenít meg, míg a kisebb, összehúzódott forma az emberi sérülékenységhez és tehetetlenséghez kapcsolódik. A kép a két állapot közötti mozgást, valamint a hit és önazonosság kérdéseit kutatja intuitív, rétegzett vizuális nyelven.
KIÁLLÍTÁSON
2026. júniusa
16th Abstract International Juried Art Competition
Teravarna, Los Angeles (online)
Honorable Mention Award
PÁLYÁZATI NYERTES
2026. szeptembere
Rock, paper, scissors (Kő, papír, olló) kiállítás
Golden Duck Galéria, Budapest
BŐVEBBEN
Ez a kép egy olyan belső állapotból született, amelyben egyszerre van jelen a korlátozottság tapasztalata és valami sokkal tágasabb önazonosság emlékezete. Festés közben fokozatosan vált számomra láthatóvá, hogy a kép valódi témája nem pusztán az egyensúlykeresés, hanem az a kérdés, hogy mivel azonosulok önmagamban. Azzal a résszel, amely fél, összehúzódik és a túlélés logikája szerint próbál mozogni a világban, vagy azzal a mélyebb, szabadabb jelenléttel, amelyet valójában korlátlannak érzek.
A képen végighúzódó fonalak először számomra is egyszerűen kötéllé váltak. Olyan struktúrává, amelyen egyensúlyozni kell. Később azonban elkezdtem érzékelni, hogy ezek a vonalak nemcsak megtartanak, hanem el is választanak valamitől. A kötél alatt ott van egy üres tér, egy továbbnyíló dimenzió, amelyhez még nem férek hozzá teljesen. Mintha a saját hitem, a megengedésem vagy a jelenlegi valóságérzékelésem húzna egy határvonalat oda, ahol valójában nincs is valódi határ.
A jobb oldalon lassan kirajzolódott bennem egy alak jelenléte. Nem tudatosan festettem meg, inkább a textúrákból és gyűrődésekből emelkedett ki. Számomra ez a figura egy tágasabb tudatállapotot hordoz. Valami olyat, ami túlmutat a félelmen és a beszűkültségen. A teste lenyúlik a kötélen túlra is, mintha számára már nem lenne érvényes ugyanaz a korlátozás. Ezzel párhuzamosan ott van a bal alsó részen az a kisebb, összehúzódott forma is, amely sokkal inkább a tehetetlenség, a bizonytalanság és az emberi sérülékenység állapotát idézi.
A kép számomra ennek a két tapasztalatnak az együttéléséről szól. Arról az ingadozásról, amikor egyik pillanatban még szűknek és nehéznek érződik az élet, máskor pedig hirtelen megnyílik egy sokkal tágasabb perspektíva, amelyben minden lehetségesnek tűnik. A Kötéltánc ezért nemcsak az egyensúlyról szól, hanem a hitről, az önazonosságról és arról a lassú belső mozgásról is, amelyben egyre közelebb kerülök ahhoz a részemhez, amelyet nem korlátoznak ugyanazok a struktúrák, amelyekkel emberi szinten még nap mint nap találkozom.
A festmény textúrái és színrétegei ezt az érzelmi és spirituális átmenetet hordozzák. A vibráló vöröses, narancsos és mélyebb zöld-kék tónusok egyszerre idéznek intenzitást, feszültséget és élő jelenlétet. Fontos számomra, hogy a kép ne egyetlen jelentést közvetítsen, hanem nyitott tér maradjon a néző saját belső tapasztalatai számára is. Számomra ez a festmény annak a pillanatnak a lenyomata, amikor az ember már érzi a saját tágasságát, de még tanulja teljesen megengedni magának.
💃Te mit látsz ezen a képen?
💃Mit vált ki Benned a kötelek látványa?
💃Milyen asszociációkat hordozol magadban az elköteleződés és az elkötelezettség témáiban?
Szeretettel,
Alexandra Victoria
